Az önismeret hiánya bizonytalansághoz, szorongáshoz, alul- vagy túlértékelt énképhez, kommunikációs problémákhoz, párkapcsolati zavarokhoz, családi, munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. Az életben minden, ami elgondolkoztat önmagunkon, része az önmagunk megismerésének, de ebben a folyamatban sajnos sokszor becsapjuk magunkat, hiszen nem tudjuk külső szemmel, torzításmentesen látni saját személyiségünket, viselkedésünket. Önismereti készségünk fejlesztéséhez érdemes a pszichológia által felhalmozott ismereteket, a pszichológusok tapasztalatát, a pszichoterápia eszköztárát igénybe venni - egyéni és csoportos, pszichológiai tanácsadás vagy pszichoterápia formájában.
Bátran mondhatom, hogy az önismeret az alapja mindennek az életünkben. Sokat hallani ma az önismeretről, elcsépelt ugyanakkor homályos fogalom is. Valami állandónak, statikus ismeretnek tűnik, amit ha egyszer megszereztünk, készen vagyunk. Ez persze nem így van. Az önmegismerés egy életen át tartó folyamat. De az ember gondolatai - szerencsére - nem állandóan önmaga körül zakatolnak, és az is igaz, hogy időnként módosítani kényszerülünk az önmagunkról kialakított képen. Néha azonban érdemes megállni, körülnézni, megvizsgálni a kapcsolatainkat és legfőképpen önmagunkat.
Az önismeret erősen összefügg mindennel a lelki életben, segíthet megérteni miért teszünk olyat, amit nem szeretnénk, vagy miért nem teszünk valamit, amit egyébként nagyon szeretnénk, miért reagálunk meglepően túl hevesen, vagy esetleg túl ridegen egy-egy vitában stb. Ha valamilyen módon szembenézünk magunkkal és rájövünk a bennünk levő okokra, akkor szép lassan elkezdhetünk változni is, képesek leszünk módosítani is a viselkedésünkön is. (Viselkedés alatt külsőleg megnyilvánuló viselkedést és belső, érzelmi, gondolati működést is értek!)
A valódi, reális önismeret segít:
- eligazodni emberi kapcsolatainkban
- egészségesebb, nyugodtabb lelkületet kialakítani magunkban
- változtatni dolgokon
- megerősödve újra és újra szembenézni a kihívásokkal
- állást foglalni lényeges kérdésekben
Az önmegismerés nem lehetséges egyedül, ez kapcsolati ismeret. Kellenek helyzetek, konfliktusok, emberek, akik reagálnak ránk, tükröt tartanak nekünk. Nem mindig örömteli – szembenézni pl. tévedéseinkkel, torzításainkkal, hibáinkkal, gyengeségeinkkel, bűneinkkel, konfliktusainkkal. De örömöt is okozhat egy-egy önmagunkkal kapcsolatos felismerés.
Mind az egyéni pszichológiai tanácsadás, pszichoterápia, mind a csoport pszichoterápia, a tematikus csoportok támogató, elfogadó kapcsolati teret biztosítanak ehhez a folyamathoz. Intenzívebb, mélyebb és biztonságosabb (rizikómentes) önmegismerési helyzetet hoznak létre.
A kommunikációs készség
Kéz a kézben jár az önmegismeréssel. Kommunikálni, elmondani, kifejezni, üzenetet átadni és venni, másokat megérteni kell, ahhoz, hogy ismereteket, tapasztalatokat szerezzünk magunkról, másokról, a világról. A kommunikáció egyfelől alap emberi késztetés – az újszülött azonnal kommunikál a maga eszközeivel. Másfelől a kommunikáció, a közlés tanult, tapasztalatok által formált vagy torzított készség is – ugyanakkor fejleszthető.
Az hogy tudjam, hogyan kommunikálok az emberek felé, az önismeretem része. Önismeretem viszont akkor bővül, finomodik, ha kommunikálok. Ilyen egyszerű. De persze nem teljesen. Nagyon sok minden befolyásol bennünket, kivel, mikor, miért, hogyan, milyen kultúrában, milyen országban, milyen korban stb…
A csoport és egyéni terápia egyik lényeges aspektusa, hogy kommunikáció, önközlés, párbeszéd nélkül nem működik, viszont ha mindez létrejön, akkor az erőfeszítések megtérülnek, feldolgozódnak problémák, a személyiség és önismeret gazdagodik, érik, erősödik.