Definíció szerint, a hála a szeretetnek és jótéteménynek hasonlóval való viszonzása. Spinoza szerint : "a szeretetnek az a vágya vagy törekvése, melynél fogva, aki a szeretet hasonló indulatából velünk jót tett, azzal mi is jót tenni iparkodunk."
Maga a szó a latin „gratia” szóból származik, jelentése a jóságra, kedvességre, az adás-kapás örömére mutat. Mint erkölcsi, vallási fogalom és élmény, a hála fontos része a keresztény, zsidó, iszlám és hindu kultúrának.
A hála érzése egy pozitív érzelem, megelégedettségre való beállítottság. Amikor felismerjük, hogy valami jó történt (velünk vagy másokkal), hajlandóak vagyunk megtapasztalni a „jót”, megelégedni valamivel, erős késztetést érzünk arra, hogy köszönetet mondjunk valakinek valamiért. A hálás beállítottságú emberek intenzívebben élik meg ezt a jó érzést, több szituációban és kisebb dolgokban is képesek meglátni a jót, hálát érezni. Az optimista életszemlélet és a hála érzése összekapcsolódik. Az elégedettség hatalmas erőforrás!
Pszichológus kutatások bizonyítják, hogy a testi és lelki egészségre is közvetlenül jó hatással van. A hála átélése kihat a hangulatunkra, kapcsolatainkra.
Amikor hálát élünk át, a szervezetünkben csökken a stressz (a kortizol) szint, ez kihat az alvásunkra, szívfrekvenciára, vérnyomásra, légzésünkre. Ilyen állapotban könnyebb minden, könnyebb életmódot változtatni, letenni káros, rossz szokásokat, szívesebben sportolunk, fittebbek lehetünk. Ráadásul a hála és az optimista hangulat együttesen (a fenti tényezőkön keresztül is) erősítik az immunműködést is.
A hála megélése csökkenti a negatív érzelmeket, az irigységet, a neheztelést, az önmarcangolást. Segít túljutni nehéz időszakokon, traumákon. Erre mondja a pszichológus, hogy növeli a mentális ellenálló-képességünket. Aki gyakran él át hálát, az kisebb eséllyel lesz depressziós, egészséges önértékelésre tehet szert, kevésbé lesz védekező vagy agresszív negatív helyzetekben, végső soron nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életet élhet.
Ma már sok mindennek van ünnepe, szerencsére a hálaadásnak is. A hálaadás ünnepe az észak-amerikai kontinensen a karácsony után a második legfontosabb ünneppé vált. Az USA-ban az első hálaadást 1621-ben ünnepelték meg a mai Virginia állam területére érkező, európai vallásüldözések elől menekült zarándokok. Egy indián törzs segítette őket a nehéz időkben, majd az őszi bőséges kukorica betakarítás után William Bradford, az életben maradt telepesek vezetője rendezett egy nagy ünnepséget, ahová az indiánokat is meghívták.
A hálaadást ma minden november negyedik csütörtökén ünneplik meg az amerikaiak, kanadaiak. Ilyenkor a négynapos hétvégén a családok összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora. Sok keresztény család életében az elmúlt év termésének, áldásainak megköszönéséhez hozzákapcsolódott az Isten jóságáért, kegyelméért, irgalmáért való hálaadás is.
Nagyon szerencsés és legfőképpen egészséges, ha egy népnek, családnak, párnak van egy olyan ünnepe, kiemelt napja, amikor a hálaadásra fókuszál. Idén az USA-ában november 26-án, azaz holnap ünneplik ezt.
Én személy szerint és egészség pszichológus minőségemben is nagyon örülnék, ha mi magyarok a Halloween és a Valentin nap helyett ezt az ünnepet ismernénk, vennénk át, sőt mi több: a hálaadást gyakorolnánk nap mint nap. A párkapcsolatok, családok, az egész ország egészségesebb lehetne! Mindig van miért hálát éreznünk.